Történet

Staircase - Mystery Hotel Budapest

Történet

Az épület

1886-ban két különböző szabadkőműves csoport (a János-rendű, valamint a skót rítusú Nagyoriens) egyesült, így létrejött a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy első állandó központja. Innentől 1919-ig számítják a magyar szabadkőművesség virágkorát: ebben az időben közel száz páholyban mintegy 11 ezer szabadkőműves dolgozott, közöttük olyanok, mint Ady Endre, Balassa József, Bölöni György, Ignotus, Kernstok Károly, Mechwart András, Wekerle Sándor, Kosztolányi Dezső, Türr István, Pulszky Ferenc, Benedek Elek, Kresz Géza, Heltai Jenő, Bláthy Ottó Titusz és még sokan mások.

A magyar szabadkőművesek Symbolikus Nagypáholya 1890-ben javasolta egy állandó páholyház felépítését. 12 pályaműből Ruppert Vilmos terveit fogadták el, aki maga is szabadkőműves volt, hiszen tagja volt a Régi Hívek nevű páholynak.
Az épületet végül ünnepélyes keretek között, 1896-ban adták át.

Szentély

Az épület lelke

A negyedik emeleti nagy Szentély (Templom, Műhely; a különböző rendek és páholyok más-más néven illetik) volt legfontosabb terme, ezért kialakításában és díszítésében is legigényesebb helyisége az épületnek, melyet a szálloda kialakításakor restauráltak.

Kosáríves, hevederekkel és hosszanti merevítéssel ellátott boltozata, valamint a nagy felületeken fellelhető, kék-vörös árnyalatú, döntően kék háttér előtti, stilizált ornamentikus díszítésekből álló boltozati festését…

(idézet Keresztessy Csaba: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy c. tanulmányából)

Az épület az első világháború alatt a Nagypáholy által hadikórházként üzemelt, 1920. májusában pedig a Magyar Országos Véderő Egylet foglalta el a páholyházat, mivel előbb a Tanácsköztársaság, majd Dömötör Mihály néppárti belügyminiszter formálisan is betiltotta a páholyéletet.

A második világháború után rövid időre ismét a szabadkőművesek használják az épületet 1947-ig, amikor a belügyminisztérium foglalja el és használja egészen a rendszerváltásig.

Az épület végleges, mostani állapota 2018-ban készül el.

Forrás: Sumonyi Zoltán „Szabadkőművesek és rotaryánusok” c. könyvéből. Gabo Kiadó, 2008
Galilei Páholy

Történet

Az épület

1886-ban két különböző szabadkőműves csoport (a János-rendű, valamint a skót rítusú Nagyoriens) egyesült, így létrejött a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy első állandó központja. Innentől 1919-ig számítják a magyar szabadkőművesség virágkorát: ebben az időben közel száz páholyban mintegy 11 ezer szabadkőműves dolgozott, közöttük olyanok, mint Ady Endre, Balassa József, Bölöni György, Ignotus, Kernstok Károly, Mechwart András, Wekerle Sándor, Kosztolányi Dezső, Türr István, Pulszky Ferenc, Benedek Elek, Kresz Géza, Heltai Jenő, Bláthy Ottó Titusz és még sokan mások.

A magyar szabadkőművesek Symbolikus Nagypáholya 1890-ben javasolta egy állandó páholyház felépítését. 12 pályaműből Ruppert Vilmos terveit fogadták el, aki maga is szabadkőműves volt, hiszen tagja volt a Régi Hívek nevű páholynak.
Az épületet végül ünnepélyes keretek között, 1896-ban adták át.

Szentély

Az épület lelke

A negyedik emeleti nagy Szentély (Templom, Műhely; a különböző rendek és páholyok más-más néven illetik) volt legfontosabb terme, ezért kialakításában és díszítésében is legigényesebb helyisége az épületnek, melyet a szálloda kialakításakor restauráltak.

“Kosáríves, hevederekkel és hosszanti merevítéssel ellátott boltozata, valamint a nagy felületeken fellelhető, kék-vörös árnyalatú, döntően kék háttér előtti, stilizált ornamentikus díszítésekből álló boltozati festését…”

(idézet Keresztessy Csaba: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy c. tanulmányából)

Az épület az első világháború alatt a Nagypáholy által hadikórházként üzemelt, 1920. májusában pedig a Magyar Országos Véderő Egylet foglalta el a páholyházat, mivel előbb a Tanácsköztársaság, majd Dömötör Mihály néppárti belügyminiszter formálisan is betiltotta a páholyéletet.

A második világháború után rövid időre ismét a szabadkőművesek használják az épületet 1947-ig, amikor a belügyminisztérium foglalja el és használja egészen a rendszerváltásig.

Az épület végleges, mostani állapota 2018-ban készül el.

Forrás: Sumonyi Zoltán „Szabadkőművesek és rotaryánusok” c. könyvéből. Gabo Kiadó, 2008
Galilei Páholy
SZOBAFOGLALÁS